Wilhelm Busch már életében híres volt szellemes rajzairól, karikatúráiról. Manapság inkább, mint a képregényírás úttörőjét ismerjük. Busch még elkülönítve használta a képeket és a narrációt.
Németországban a képes történetek olyan szatirikus újságokban jelentek meg, mint a Fliegende Blätter, és a Münchner Bilderbogen.
A Münchner Bilderbogen kiadói meggazdagodtak Busch legismertebb képregényéből, a Max és Moritzból, míg a szerzőnek épp valamennyi alamizsnát fizettek.
A Max és Moritz, gyermekeknek íródott. A két mihaszna kölyök különböző - mai szemmel elég durva - csínytevéseket követ el. Az ezért "kiérdemelt" büntetésük pedig nem igazán a gyerek olvasóknak való, de ne felejtsük el, hogy ez még a XIX. század, más értékrendekkel.
Busch szövegei és rajzai folyamatosan nevetségessé tették a kor álszentjeit, éles humorának állandó célpontja volt a burzsoá bigottság és a klerikális szenteskedés.
A Max és Moritz sok későbbi szerzőt inspirált, ilyen volt pl. Rudolph Dirks "The Katzenjammer Kids" című képregénye.